Rió, a természet lüktető csodája
Azt mondják róla, hogy a legszebb a világon. Lányai és tengerpartja
számtalan költőt és muzsikust megihletett már. Neve fogalom a
világvárosok között. És akkor a legforróbb, amikor Európában didereg
mindenki, mert éles foga van a télnek.
Fél évezreddel ezelőtti felfedezésekor hónapokig hajóztak a tengerészek,
mire partjaihoz értek. Ma órák alatt eljuthatunk Dél-Amerikába. És aki
már átrepülte a fél világot, szinte biztos, hogy felkeresi ezt a
hatmilliós várost, Brazília leghíresebb és legkeresettebb turisztikai
célpontját. A világ minden táján csak úgy emlegetik: Rio, pedig a teljes
neve a védőszentjével együtt hiteles: Sao Sebastiano do Rio de Janeiro.
Nevét tévedésből kapta, mivel a Guanabara-öbölben 1515 januárjában
horgonyt eresztő portugálok azt hitték, valami nagy folyó torkolatánál
vannak, ezért Január-folyónak (Rio Janeiro-nak) keresztelték. Bár az első
települést franciák népesítették be, a város alapítója valójában
mégiscsak a portugál uralmat 1565 márciusában megerősítő Estácio de
Sá.
Rióban az ősz még elviselhető az európaiak számára, a január viszont
már iszonyúan forró, negyven foknál is magasabb a hőmérséklet és
szokatlanul magas a páratartalom. A rióiak vagy cariocák (ahogy Rió lakóit
itt nevezik), könnyed vidám emberek, akik az európaiakhoz képest lassúbb
életritmussal próbálják elviselhetővé tenni a nagy fülledtséget. Az
érkezés utáni kábulatból magához térő vendég első útja többnyire a
Guanabara-öböl bejáratánál lévő Cukorsüveghez, a Pao de Acucarhoz
vezet. Innen belátható Copacabana híres strandja, a belváros, a
Botagofo-öböl és a Corcovado-hegy, a Krisztus-szoborral. S ha valakinek
olyan szerencséje van, hogy épp felhő takarja el a szobor talapzatát, hát
teljesen olyan látvány, mintha a mennyország tárulna elé.
A közel négyszáz méteres Cukorsüveg-hegy is véletlen elhallásból kapta a
nevét, de mert tényleg hasonlított a középkor népszerű cukorsüvegeire,
azóta is rajta ragadt, ma már az egész világon így emlegetik. Tetejére
drótkötélpálya vezet, és üvegablakos fémkabinból lehet megcsodálni a
környék panorámáját. Régebben a kabin tetején egy munkás utazott, aki
menet közben olajjal locsolta a kerekeket, ma már villanymotor hajtja a
kicsiny fülkéket. A Cukorsüveg tetejéről lenyűgöző még a favela, a
szegénynegyed is. Ez a város a városban több mint félmillió embernek ad
otthont. A faviskók, roskadozó bádogtetős (építménynek alig nevezhető)
tákolmányok, a „favelák” beborítják a domboldalt, szinte ráborulnak
az úttestre.
A belvárosban fantasztikus a nyüzsgés.A zsivajban mindenütt orrba csapja a
sétálót az a furcsa savanykás szag, amit az alkohollal is üzemelő
járművek pöfögnek ki magukból. A hatalmas banképületek és
légkondicionált sötétített üvegű hivatalok árnyékában jól esik
megpihenni valamelyik gyorsbüfé pultjánál, ahol a legkülönbözőbb
trópusi gyümölcsből készült suco naturalt kortyolgatnak a helybeliek
közé vegyülő turisták. Igazi látványosság az indiánpiac, ahol
elképesztő mennyiségű népművészeti portékát kínálnak. Itt alkudni is
lehet, de csak finoman.
A klimatizált bevásárlóközpontokat üzleti megfontolásból építették a
tengerhez vezető urak mentén. A Copacabanán korán reggel végigsétálva
kerülgetni kell a kocogókat, ám gyönyörködni lehet a csodálatos
napfelkeltében. Ilyenkor ezrével jelennek meg a testedzők, és igazi
látvány, ahogy elfoglalják a részükre kialakított tornaszereket. A
turisták és napozni vágyók csak később kezdik ellepni a parti sétányt,
a hogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik. A pár száz méterre
lévő híres Ipanema – óriás hullámai miatt – a szörfösök kedvelt
helye.
Ipanema egyébként az itteni művészvilág kedven találkozóhelye. Talán az
sem véletlen, hogy itt terjedt el a falevél nagyságú bikini, a tanga.
Néhány száz méterrel odébb van a Leblonig, a legelegánsabb partszakasz.
Apró üzletek, éttermek és gazdag épületek övezik, egészen a „Két
testvér – Dois irmaos – nevű, sajátos alakú hegyig nyúló strandot.
Ha a helybeliek egy kis pihenésre vágynak, felkeresik a Zona Sul kerületben
lévő botanikus kertet. A 141 hektáros kertben mintegy ötezer fajta növény
található. Aki teheti, helikopterrel is körüljárhatja a várost, a
bérhelikopter ugyan nem olcsó, de a látvány sokaknak megéri. A magasból a
legjobb a rálátás a Guanabara-öböl fölött átívelő, 1974-ben átadott,
több mint 13 kilométer hosszú Niterói hídra, amely Riót a másik milliós
várossal, Niteróijal köti össze. Az igazi turista-áradat január végén
kezdődik, amikor a karnevál lázában ég az egész város. Az első
felvonulást 1855-ben szervezték. Azóta ez Rió nevezetessége.
Riót megismerni nem egy hét, de még egy év is kevés. A Corcovado tetején
álló Krisztus-szobor lábától, innen nézve érti meg igazán az ide
látogató, hogy miért mondják a helybéliek: „Isten hat nap alatt
teremtette a világot, a hetediken már csak Rióval foglalkozott”.
Kultúrák olvasztótégelye
Hogy Brazília még úgynevezett fejlődő ország, az leginkább rióban
érezhető. Hatalmas a szakadék szegények és gazdagok között. Annak
ellenére, hogy itt van a bűnözés melegágya, azt sem szabad elfelejteni, az
itteni emberek nélkül se a karnevál, se a futball nem lenne az, ami. Innen
indult hódító útjára Romario, és itt ápolják leginkább a karnevál
tradícióját és művészi értékeit. Az afrikai kultúra egybeolvadása az
amerikai, indián és európai szokásokkal teszi különlegessé ezt a
kizárólag természet alkotta várost és mindennapi életét.
Szerző: Bagó István
Forrás: Nana.hu - http://www.nana.hu/kikapcsolodas...
Mi erről a véleményed?
Szólj hozzá Te is!
|
|
