Az andalúz csábítás
A nagy felfedezések korában Andalúzia a világ egyik központjának
számított, s még napjainkban is ez a vidék jelenti az „igazi”
Spanyolországot. A dél-spanyolországi történelmi vidék a Guadalquivir
völgyében terül el, a tengerparti pálmafás üdülőterülettől alig
kétórányi autózással érhető el a Sierra Nevada háromezer méter magas
hegygerince.
A Földközi-tenger partját itt úgy hívják: Costa del Sol, Napos Part, s
nevéhez méltóan szinte mindig süt a nap, a szikrázóan fehér házak
udvarán kútvíz csordogál, a keskeny, macskaköves utcákon drótra aggatott
fehérnemű szárad. Marbella, a Napos Part ékszere ősi halászfalu, a hajdani
arab erőd árnyékában terül el. A partszakasz központja, Malaga görögök
alapította, történelmi település. Hírnevét legendás szülötte, Pablo
Picasso alapozta meg. Hajdani háza ma zarándokhely, szülővárosának
repülőtere is az ő nevét viseli. A luxusnyaralóhely kikötőjében
fényűző jachtok ringanak, a strandon és a korzón világhírességek
sétálnak. Alig nyolcvan kilométer ide Gibraltár, amelynek erődítménye
már átköszön a Földközi-tengeren túlra, Afrikába. A gibraltári
sziklán él – Európában egyedül – szabadon a farkatlan makákó majom.
A nászutasok városa
Szeszélyesen kanyargó út vezet a tengerpartról a hegyek felé. A vad hegyi
patak, a Guadalevin sziklafennsíkján épült Ronda – a nevével
ellentétben lenyűgözően szép település. Három híd ível át a patak
szurdoka fölött, a sziklafal tetejére épített fehér házakat
virágoskertek ölelik körül. A régi mór város zegzugos utcái igen
romantikusak. Nem véletlenül ajánlotta Rondát a Nobel-díjas író, Ernest
Hemingwaya nászutasoknak. S itt tudott zavartalanul alkotni a prágai
születésű, hosszú időn át Párizsban élő osztrák költő, Rainer Maria
Rilke, amikor megcsömörlött a nagyvárostól.
A legnagyobb andalúziai és a negyedik legnagyobb spanyol város Sevilla.
Jelentőségét hajózható, folyó menti fekvésének köszönheti,
kikötőjét már a rómaiak is használták. Az Újvilág felfedezésében is
fontos szerep jutott Sevilla kikötőjének, ugyanis itt szállt hajóra sok
spanyol hódító, innen indult több felfedezőút. A város őrzi Kolumbusz
hajójának, a Santa Mariának modelljét.
Andalúzia székhelye, Sevilla operadíszletként él az emberek képzeletében.
A városban és környékén játszódik Bizet világszerte kedvelt operája, a
Carmen története, és Almaviva gróf is az egyik sevillai ház erkélye alatt
ad szerenádot Rosinának a Sevillai borbélyban. A kulisszahangulatot
erősítik a folyó parti sétányon várakozó konflisok, a jövendőmondó
cigányasszonyok, de jól illenek ide a központ elegáns bevásárlóutcái
is. A látnivalók közül a középkori eredetű Óváros nyújtja a
legtöbbet. Szinte minden lépés a hét és fél száz éve megszűnt arab
világ hangulatát idézi. Akárcsak az Alcázar, a római kori castrum
(katonai tábor) helyén emelt mór várpalota. Az eredeti építményből
ugyan kevés maradt meg, de újjáépíttetője, I. (Kegyetlen) Péter alatt a
13–14. század fordulóján sevillai és toledói mesterek a mozarab stílus
legszebb alkotását hozták létre. (Mozarabnak nevezték a mór uralom alatt
azokat a spanyolokat, akik keresztény vallásukat megőrizték, de átvették
az arab nyelvet és kultúrát. Művészetük a keresztény és mohamedán
hagyomány ötvözete volt.) Kolumbusz Kristóf az Alcázar
Admiralitás-termében számolt be Kasztíliai Izabellának második amerikai
útjáról. A felfedező sírja a keresztény világ harmadik legnagyobb
templomában, a Santa Maria-katedrálisban található, bár máig kétséges,
hogy a szarkofág valóban az ő holttestét őrzi-e.
Córdoba spanyol mértékkel mérve csak „macskaugrásnyira”, mindössze
százhatvan kilométer távolságra van Sevillától. Olajfák borítják a
dombokat, római romok tűnnek fel Carmonánál. A córdobai Mezquita-mecsetet
kívülről nem különösebben látványos, kopár falak veszik körül.
Annál üdítőbb a látvány belépve a Megbocsátás kapuján (Puerta del
Perdó) a Narancsudvarba (Patio de los Naranjos): permetező szökőkút,
sudár pálmák, örökzöld ciprusok, virágzó narancsfák gyönyörködtetik
a látogatót. Maga az egykori mecset, amely a keresztény hadak bevonulása
óta a Mária mennybevitele nevet viseli, ma is mint Mezquita ismert, s nemcsak
egykori nevét őrizte meg, hanem egykori méltóságát is. Nyolcszázötven
márványoszlop idézi annak az iszlám központnak a hangulatát, amelyet a
kortársak „a világ díszeként” emlegettek. Falai között, az oszlopok
tövében tudásra szomjas tanítványok vették körül a tudósokat, s itt
ítélkezett Córdoba legfőbb bírája. Hagyományos Córdoba bőripara, a
boltokban nagy a választék táskából, díszes lónyeregből és
természetesen kapható a híres szattyánbőr „kordován” csizma is.
A Sierra Nevada hósipkás hegyei fogadják az őszibarack- narancs-, és
mandulaligetek között Granadába igyekvő utazót. Az iszlám végváraként
emlegetik Granadát, 1492-ben ezt a várost vették be utoljára az egyesült
keresztény seregek. A mórok erődítménye, az Alhambra az arab
palotaépítészet legszebb alkotása. Az oda vezető út azonban igazán
spanyolos, legalábbis a gitárkészítők utcáján haladva, ahol a hangszerek
között válogató vásárlók vagy a mesterek ujjai alatt megpendül a
búskomor canto jondo, a melankolikus canto flamenco és a hagyományos
andalúziai tánc, a fandago dallama.
A világhírű épületegyüttes neve – al hamra: vörös – a tornyok,
mellvédek, paloták színére utal. Átlépve a kapun az Ezeregyéjszaka
csodája fogad. Fényben ragyog a szultán rezidenciájának Mirtusz udvara,
és az Oroszlános udvar (Patio de los Leones), ahol a díszkútak medencéjét
az arab építőművészetben egyedülálló módon tizenkét oroszlán tartja.
Az iszlám vallás tiltja az ember- és állatábrázolást. Talán azért
néznek ki így az oroszlánok, hogy ha már megszegték a Korán parancsát,
legalább ne legyenek élethűek. A Sala de los Abencerrajes az Alhambra
legsötétebb tragédiájának színhelye. A legenda szerint e helyen
gyilkoltatta le Boabdil, Granada utolsó uralkodója a teremnek nevet adó
hercegi család harminchat tagját, mert szemet vetett a vagyonukra. Az
Alhambra legszebb terme, a Sala de las Dos Hermanas, a Két nővér nevet
viseli, kupolája páratlan a maga nemében. Ötezer kis fülkeszerű
mélyedésből áll, az arab sztalaktit (cseppkő) boltozat pazar példája. Az
Alhambra ezzel a spanyol mondással fogadja és búcsúztatja a turistát: Aki
nem látta Granadát, nem látott semmit.
Meg kell kóstolni!
A spanyol ember számára az evés-ivás szertartás, Andalúziában
különösen az. A vacsora – helyi szokás szerint – tíz óra után,
sötétedéskor kezdődik. Ilyenkor kezdődik igazán az élet, az emberek
traccsolnak a bodegákban, iszogatnak a bárokban vagy a lokálok teraszán. A
vendégnek meg kell kóstolnia a gazpachót, a passzírozott uborkából,
paradicsomból készített levest, amit fokhagymával, olajjal, borecettel
ízesítenek, s hidegen tálalják tonhallal és kenyérrel. A második fogás
után, ami rendszerint az estofado de ternera (paradicsommártással tálalt
párolt borjúhús), vagy a különösen kedvelt callos (pacal), már igazán
érdemes kortyolni az édes malagaborból, neve lacrima christi, magyarul
Krisztus könnye.
A spanyolok, a bor hatását enyhítendő, szívesen fogyasztanak a bárokban
hideg vagy meleg tapast, vagyis borkorcsolyát. Az aranyszínű, száraz
amontillad vagy a kissé fanyar, sötét olorosó borhoz remekül illik az
olívabogyó sajtszelettel, vagy a fűszeres hegyi sonka, esetleg rák. De
kiadósabb fogás is kerülhet a bor mellé a tálcára: habas con jamón
(főtt bab sonkával) vagy calamares en su tinta (tintahal saját levében).
Az andalúz csábító
A Napos Part központjának, Malagának szülötte a híres színész, Antonio
Banderas. Szülővárosában tanulta a flamenco-énekesnőktől, hogy nincs
nagyobb öröm a tapsnál. Mégsem elégedett meg a romantikus hangulatú
kisvárosban elért sikerrel, Madridba költözött, hogy onnan is
továbbállva Hollywoodban magára ölthesse Zorro, a spanyol hős fekete
köpönyegét. A Desperado főhőse, a nők bálványa tipikusan malagai
férfi. Nem sajnálja az időt az élet élvezetére, imádja a finom
ételeket, a jó borokat. És szenvedélyes szerető – ő az „andalúz
csábító”.
Forrás: Nana.hu - http://www.nana.hu/kikapcsolodas...
Mi erről a véleményed?
Szólj hozzá Te is!
Adatainkat az ESET - NOD32 alkalmazásai védelmezik.
Ezt a levelet a következõ címre küldtük ki: {email}
Ön most egy ingyenes EGYPERCES - UTAZÁS levelet olvasott, ha tetszett
küldje tovább. Hírleveleink további megrendeléséhez, archívumunkhoz
látogasson el oldalunkra, a levél lemondásához kattintson ide!
Adatvédelmi nyilvántartási számunk: 634-0004. Jognyilatkozat és
tájékoztatás.
Ha az Egyperces magazinban reklámot szeretne eljuttatni olvasóinkhoz,
kérjük, írjon a media@hirek.hu címre vagy keresse Fialka Krisztinát,
Mózes Anikót vagy Magyar Márkot a +36(1)3730953-as telefonszámon.
A PPOS tanúsítja, hogy a szolgáltatásunk megfelel a hatályos
adatvédelmi jogszabályoknak. |
katicabogár
Üzenetek: 2
Belépés: 2010-02-19
|
Re: Az andalúz csábítás
Szívem szerint azonnal indulnék...
|
katicabogár
Üzenetek: 2
Belépés: 2010-02-19
|
Re: Az andalúz csábítás
Szívem szerint azonnal indulnék...
|
|
