| Fórum -> UTAZÁS -> Az alkímia és a mágia ókori bölcsője... |
Az alkímia és a mágia ókori bölcsője
Egyiptomot sok millióan keresik fel évente – de nagy részük előtt rejtve
maradnak a valódi kuriózumok.
Az ókor hét csodájából egyedül a piramisok maradtak meg. Talán nem is
maga a piramis csoda, hanem hogy fennmaradt? A kétszáz éve elkezdett
régészeti feltárások óta ezernyi teória született. Érdekes az is, hogy
a reinkarnációt vallók általában látták magukat az ősi Egyiptom
lakójaként, főleg papként, papnőként… Egyre többen gondolják, hogy az
egyiptomi piramisok és templomok nem megalomán uralkodók öncélú
építményei. Inkább talán sajátos adó-vevők: összegyűjtik és a földi
halandó számára befogadhatóvá alakítják a Föld és a világűr
energiáit, tágítják a tudat és a lélek befogadóképességét. A gízai
piramisok alatt például bolygónk egyik energetikai csomópontja található,
a másik pólus pedig az Orion. A három hatalmas építmény csúcsai a
csillagkép három legfényesebb bolygójára mutatnak.
Hogyan építették?
Kheopsz 137 méter magas piramisába naponta csak 300-an léphetnek be, a
látogatók fele 8-kor, a másik fele 13 órakor. A 150 fontos jegyért már
kora reggel kígyózó sorok állnak. Akik nem nyernek bebocsáttatást a
piramisba, azok is sétálhatnak a Holtak Birodalmaként ismert történelmi
területen. Khephrén és Mükerinosz piramisa mellett kisebb sírkamrák
láthatóak, a Kheopsz tövében az 55 éve sértetlen állapotban kiásott
Napbárka. Ha a szimbolikus értelmezést fogadjuk el: a fáraó lelke
távozott ezzel isteni rokonaihoz. Ha az asztrálist: Kheopsz vagy más
kiválasztott lelke tett töltekező-fejlesztő utazást a galaxisban, majd
visszatért testébe.
– Hogy miként építették a piramisokat, mindenki tudni véli, pedig a
módszert nem őrzi papirusz, sem kőbe rótt hieroglifa – morfondírozik
Mustafa Elziftawy idegenforgalmi szakember. – Azt lehet érteni, hogyan
faragták ki és úsztatták a Níluson a 2,3 millió darab 2,5-12 tonnás
kőtömböket, de miként illesztették elképesztő pontossággal a
helyükre?! Ez nekem is szöget ütött a fejembe. Nálunk azt tanítják, hogy
30 évig éjjel-nappal 20 ezer fizikai munkás és 4 ezer mesterember dolgozott
a Kheopsz-piramison, 7 percenként került helyére egy-egy kőtömb. Nos, ez
valóban eléggé hihetetlen...
A valóság ideát van?
A hajdani főváros, Luxor központját uraló templom előtt II. Ramszesz két
óriási ülő szobra, és egy obeliszk. Azért egy, mert a párja 1836 óta a
párizsi Concord teret díszíti. A három kilométerre fekvő karnaki
templom-együttes Amon Ra lakhelye – a legfontosabb energetikai központ, az
egyiptomi ismeretek tárhelye volt. A komplexum 300 ezer négyzetméteres, azaz
65 focipályányi és 13 századon(!) át épült. Áttekinthetetlen, fenséges,
túlszárnyalhatatlan… De nem csak a 10 méter átmérőjű, 13-24 méter
magas oszlopok csarnoka nyűgözi le a turistákat, a szent szkarabeusz szobra
legalább annyira népszerű. A hit szerint ugyanis aki kívánságát
ismételgetve hétszer megkerüli, annak beteljesedik a vágya.
A közeli Dendera hajdan a csillagászat központja, a legfelső mágusképző
lehetett. Legalábbis erre utal tökéletes épségben ránk maradt rengeteg
freskója. Horváth Zoltán parajelenségeket felmutató riportműsorában, a
Határzónában értelmezni próbálta többek közt a repülő csészealjat,
illetve az amerikai Apacs helikoptert formázó hieroglifákat.
– Egyiptom az alkímia és a mágia bölcsője. Ma is őrzi azokat a titkos
technikákat, melyek a lélekkel való teljes egyesüléshez, földi fogalom
szerint „az örök élethez” kellenek. Az önérvényesítést, az
egészséget szolgáló technikákat kutatva-alkalmazva jutottam el Egyiptomba.
Az ősi módszerek szerint nem csak az ember, de egy egész nép is fejletté
tehető. Ha az ókori egyiptomiaknak bejött, mi miért ne próbálnánk?
Barátaimmal immár harmadik éve rendre visszajárunk a szent helyekre
tanulni, töltekezni.
Nagy Tünde
Forrás: Nana.hu - http://www.nana.hu/kikapcsolodas...
Mi erről a véleményed?
Szólj hozzá Te is!
|
|
