Kutatás az ősi antianyag után
Az asztrofizika egyik fontos problémája az ún. barion-aszimmetria
kérdésköre: észlelhetők-e még az Ősrobbanás során a normál anyaggal
majdnem azonos mennyiségben létrejött antianyag esetleges maradékának
nyomai?
Az antianyag olyan részecskékből áll, melyek a normál, bennünket
körülvevő anyagot alkotó párjaiktól csak a töltésük előjelében és
mágneses tulajdonságaikban különböznek, tömegük azonban megegyezik. Az
antielektron (pozitron) töltése például pozitív, az antiprotoné pedig
negatív. A párok egymással kölcsönhatva megsemmisülnek, miközben
keletkezhetnek más, kisebb tömegű párok is, a maradék energia pedig gamma
fotonok formájában szétsugárzódik. Ez a folyamat az ún. annihiláció. Az
elméletek szerint az Ősrobbanás során majdnem ugyanannyi antianyag
keletkezett, mint normál anyag. Az arány természetesen nem lehetett 1:1,
ugyanis akkor a sorozatos annihilációk során mindkét komponens teljes
egészében megsemmisült volna, s az Univerzum ma pusztán elektromágneses
sugárzásból állna. Tehát kellett vagy kell léteznie valamilyen
folyamatnak, ami egy enyhe aszimmetriát okozott vagy esetleg dinamikusan
fenntartja azt. A pontos számítások szerint minden 1 milliárd
antirészecskére 1 milliárd és 1 részecske jutott az Ősrobbanás után. A
kölcsönös megsemmisülés után ez a kicsiny többlet megmaradt, s a
megfigyelések szerint ma világunk egyik fő alkotórésze. A kutatókat
azonban izgatja, hogy nem maradhattak-e fenn részben vagy egészben
antianyagból álló szigetek a Világegyetemben, s ezek nyomai valahogyan
detektálhatók-e.
Az optikai tartományban készült felvétel a galaxisokat mutatja a
Lövedék-halmazban. A halmazt kitöltő nagyon forró gáz eloszlását -
röntgensugárzása alapján - a vörös szín jelzi. A terület átmérője
6,7 ívperc, azaz valamivel kisebb, mint a telihold átmérőjének negyede.
Az egyéb egzotikus kutatások (például a sötét anyag problémája) kedvelt
célpontjának is számító Lövedék-halmaz (Bullet Cluster, 1E 0657-56) ezen
területen is hasznos eredményekkel szolgál, még ha azok negatívak is. A 3,8
milliárd fényévre található objektum tulajdonképpen két ütköző
galaxishalmaz konglomerátuma. Ha a halmazokban található intergalaktikus
gáz jelentős arányban tartalmazna antianyagot, akkor az ütközés
következtében az annihilációs folyamatok miatt az objektum irányából
gammasugárzást is kellene detektálnunk. A NASA Chandra műholdja által
mért röntgensugárzás, illetve a CGRO (NASA Compton Gamma Ray Observatory)
negatív eredménye - azaz nem detektált gammasugárzást - alapján a
Lövedék-halmazban az antianyag aránya 3 milliomod résznél biztosan kisebb.
Az eredetileg egymástól körülbelül 65 millió fényév távolságra
található halmazok kölcsönhatásának szimulációja azt is mutatja, hogy a
fenti eredmények ezen a távolságskálán is kizárják az antianyag
szignifikáns mennyiségű jelenlétét.
Kovács József
Bővebb információ a témában a Hírek.Csillagászat.hu oldalon! -
http://hirek.csillagaszat.hu/
Ősrobbanás és antianyag.
Szólj hozzá a cikkhez! |
opa64
Üzenetek: 1
Belépés: 2008-11-18
|
Re: Kutatás az ősi antianyag után
Nincs kutatási multam a témában. Ezért csak olvasni szeretném valódi hozzáértők véleményét.
|
Zoltánné
Üzenetek: 145
Belépés: 2008-10-24
|
Re: Kutatás az ősi antianyag után
Gyerekkoromban csillagász akartam lenni. De a matematikához és fizikához nem volt sok érzékem. Azóta is nagyon érdekelnek az ilyen témák. Ezt a cikket még épp megértettem :)
|
|
