| Fórum -> SZERELEM -> Férfira férfi - avagy: miért keressük Apát a párun... |
Férfira férfi - avagy: miért keressük Apát a párunkban?
V. László ez esetben nem uralkodó, hanem Ági szám szerint ötödik
László nevű pasija - három év alatt. És hogy hívják Ági apukáját?
Természetesen Lászlónak.
Bármennyire is szeretnénk az ellenkezőjét hinni, a nők párválasztáskor
igenis az apjukhoz hasonló társat keresnek - ez most már tudományosan
bizonyított tény. A világ legnagyobb híroldalain jelent meg egy pécsi
kutatócsoport legutóbbi munkájának tanulmánya, ami bizonyítékokat
szolgáltat arra, hogy a nők legtöbbször valóban apjukat keresik abban a
férfiban, akit életük párjául választanak.
Tudományosan vonzó
Az úgynevezett "szexuális lenyomat" elmélete azt a feltételezést tette
elfogadottá, hogy a génjeinkben hordozzuk az ősök keresését, amikor
saját családunkat alapítjuk meg. Ezt cáfolni látszanak például azok a
nők, akiknek nem volt jó kapcsolatuk az apjukkal gyerekkorukban: ők rendre
teljesen eltérő típust választanak. Ráadásul az adoptált, genetikai
apjukat nem ismerő lányok is nevelőapjukhoz hasonló párnál kötnek ki
végül, ami azt mutatja, hogy ez valószínűleg nem a géneken múlik.
A pécsi kísérletben összesen 312 személy, azaz 52 fiatal pár, illetve
mindkét fél szülei vettek részt. Minden arctípust 14 különböző
szempont alapján - mint pl. hossz, szélesség, szemszín, az orr formája,
áll típusa stb. - csoportosítottak. A kutatásban segédkezett továbbá
318, a szülőkkel egyidős férfi és nő is, a kontrollcsoport be nem avatott
tagjai.
Az eredmények szerint igen jelentős az arcvonások hasonlósága a fiatal
férfiak és apósaik között, különösen az arc középső területét
tekintve. Bereczkei Tamás, a kutatás vezetője szerint: "A szexuális
lenyomat úgy lép működésbe, hogy az ellenkező nemű szülőről mentális
mintát hoz létre, ami aztán a választandó partner kívánatos vonásaivá
válik."
Családban marad?
Eddig zömmel azt a nézőpontot részesítették előnyben, miszerint a
genetikailag teljesen különböző partner választása tesz jót az
utódoknak és a család génjeinek - hiszen így az immunrendszere egymástól
merőben különböző génekből alakul ki, ami sokkal ellenállóbbá teszi
azt.
Most viszont egyre gyakrabban hallani arról, hogy a bizonyos fokú fizikai és
biológiai hasonlóság termékenyebbé, és genetikailag kompatibilisebbé
teszi a párokat. "Persze van egy pont, amin túl már nem egészséges a
génhasonlóság, de szerencsére számos mechanizmussal rendelkezünk - mint a
feromonok vagy az illatok -, amelyek meggátolnak bennünket abban, hogy
vonzónak találjunk valakit, aki túlságosan hasonlít hozzánk." - mondja
Dr. Boothroyd, a durhami kísérlet vezetője.
Tudat alatt választunk
Annyira talán nincs is alatta, hiszen ezek az eredmények egyszerű
magyarázatra utalnak: akik jó kapcsolatban voltak az apjukkal, követendő
mintaként látják őt. Számukra a megfelelő társ és gyermekeinek
megfelelő apja olyan valaki lehet, mint a saját édesapja - erről legalább
is már van tapasztalata. Arról még nincs tudományos eredmény, hogyan
sikerül egymás után öt, az apáéval azonos nevű partnert találnia egy
nőnek. Elvégre a név nem látszik, és szaga sincs...
Forrás: Nana.hu - http://nana.hu/index.php?apps=rovat2&rovat=455
Neked erről mi a véleményed?
Írd meg! |
Tündi1
Üzenetek: 195
Belépés: 2008-10-17
|
Re: Férfira férfi - avagy: miért keressük Apát a párunkban?
Háát, nem tudom. Hallottam már ilyenről, hogy a leányzó az apukájára valamiben (általában tulajdonságban) hasolnító párt választ, de ezt csak akkor tartom logikusnak, ha jó viszonyban volt az apa és a lánya. Igen, a cikkben is ez van. Ez mondjuk logikus, hisz ebbe nőtt bele, azokat az értékrendeket tartja fontosnak. De az is előfordul, hogy egy halk, otthonülő apa után egy kalandor lesz a párja a lánynak. Ilyenről is hallottam már. Egy biztos; hosszútávú kapcsolat akkor működik, ha az értékrendek nagyon hasonlóak.
|
|
