A szerelem néha fáj 1
A szerelmi bánat sokféle lehet. Sokfélesége abból adódik, hogy már
eleve, ugyebár, vagy férfi bánatos nő miatt, vagy nő bánatos férfi
miatt. Egyébként, hogy ki érzi ki miatt, elhanyagolható, lényeg, hogy úgy
érzi, nem imádják viszont.
Ez a felismerés szörnyű tüneteket produkál. A tünetek megjelenése
szakaszokra bontható: rendes esetben egymást követően törnek rá a
szenvedő félre, de van, hogy felcserélődnek, és összevissza jelentkeznek.
(Komplikációról akkor beszélünk, amikor az összes szindróma egyszerre
támad.) No, de vegyük csak szépen sorjában a tüneteket.
Első tünet - Arcra fagyott mosoly
A könnyebb megértés érdekében nézzünk egy konkrét példát, bizonyos S.
Valika esetét, aki méla mosollyal ül az ablakban immár négy órája, és
Gézára gondol. Fürtös fejecskéjében, mint egy lassított film, úgy
andalognak az édes ábrándok, hogy Géza őt átölelte, magához vonta és
szájon csókolta. Mindez itt történt a kapualjban, tegnap este fél tízkor,
amikor is Géza Valikát hazakísérte. Ekkor érezte Valika először
életében azt a bizonyos - villámcsapással járó - felismerést, hogy az
Igazi nem lehet más, csakis a Géza. - Géza, Géza, Géza - suttogja éppen
Valika párás szemmel, és ujjacskája rózsaszínű száján babrál az
elmúlt csók nyomát kutatva. Mert mutasson valaki még egy férfit manapság
- motyogja csak úgy, maga elé -, aki a nőt vacsorázni viszi, aztán haza is
kíséri, és a kapualjban mégsem tolakodik, nem akar egy picinykét
felszaladni, éppen csak egy kávéra, hanem beéri egy világrengető
csókkal, aztán csak annyit mond: reggel hívlak.REGGEL HÍVLAK - dübörög a
két szó Valika fülében. Ekkor riadtan a faliórára pillant, és eszmél.
Elmúlt dél. És a Géza még nem telefonált. No, ekkor fagy Valikánk
arcára a mosoly.
Második tünet - A kétségbeesés
Valika mosolyba fagyott arcizmai lassan felengednek, párás szeme kiszárad,
hogy már-már fáj, szája lassan lefele görbül, homloka összeráncolódik.
- Géza nem szeret - sajog a lelkébe valami gonosz sugallat. Le-föl rohangál
a lakásban, és ilyesmikre gondol: - Vége, vége, még mielőtt elkezdődött
volna. Soha többé nem fog felhívni. Csak hitegetett, csak kinevetett. Nem is
igaz, hogy tetszem neki, nem is igaz, hogy elvisz nyaralni. Nem is mondta
komolyan, hogy hozzám foghatóval nem találkozott soha. Ekkor megtorpan, sőt
meg is inog kicsit, mert bevillan a végső érv: - Hát ezért! Hát ezért nem
akart feljönni éjjel, mert nem kíván, mert nem kellek neki!
Harmadik tünet - És zokogni kezd
Vagyis eleinte csak kimeresztett szemét homályosítja el valami
visszafojthatatlan langyos nedv. Valika ekkor észreveszi, hogy ő bizony
könnybe lábadt. Ez az érzés, bármily fájó, jólesik neki, mert azt
bizonyítja, hogy Géza iránt érzett felbuzdulása valós, igazi. Hogy ő -
ellentétben Gézával - tisztán, őszintén, mélyen érez. Valika
rádöbben, sírnia kell. De annyira leköti ez a felismerés, hogy már megint
kiszárad a szeme. Valika pislant, hunyorít.De a könny csak nem jön. Most
eszébe jut, hogyan is kell könnyet csalni, és meredten a napfénybe
bámul.És győz. Érzéseinek hangot is ad. Vagyis bömbölve zokog. Először
kicsit a Géza miatt, aztán a maga védtelen, összetört szíve miatt. Hogy
megbizonyosodjék a helyzet valódiságáról, a tükör elé tántorog és ott
rí tovább. Elégedetten nyugtázza, hogy kék szeme még kékebb a csillogó
cseppektől. Aztán enyhe veres pírt vél felfedezni az orra körül. -
Jesszusom, hogy fogok kinézni! - gondolja. Nagyot trombitál az asztalon
felejtett papírszalvétába, és abbahagyja.
Folytatjuk
Vág Bernadett
Forrás: Nana.hu - http://nana.hu/index.php?apps=rovat2&rovat=455
Neked is fájt már a szerelem?
Szólj hozzá a cikkhez! |
 
Ildi, Fürtöske
Üzenetek: 2
Belépés: 2008-12-05
|
Re: A szerelem néha fáj 1
A szerelem az egy nagyon jó dolog. Amire mindenki nagyon kíváncsi.
Amikor 8.-os voltam akkor nagyon szerelmes voltam egy fiúba és jártam is vele. De ő nem szeretett ez nekem nagyon rosszul esett és nem birok rá nézni nagyon meg utáltam. Nem éreztem azt amikor egy fiú szeret. Meg fogadtam akkor, hogy amikor 9.-ben nem lesz barátom. És el sem telt a fél év már van és nagyon szeretem de azt is érzem, hogy ő szeret.
|
Zoltánné
Üzenetek: 145
Belépés: 2008-10-24
|
Re: A szerelem néha fáj 1
Milyen érdekes így visszatekintve, hogy vannak olyan érzések, amik 14 évesen is halálosan komolyak és "felnőttesek" voltak, és vannak olyanok is, amik 30 évesen komolynak tűntek, és utólag kiderült, hogy mégsem azok. Nagyon sok múlik a lelkiállapoton is, kit mennyire érint meg egy csalódás vagy kudarc. De az én tapasztalatom az, hogy nincs értelme a szenvedést "elspórolni". Az menjen csak végig a testen és a lelken, hogy minél előbb távozni tudjon. Ilyenkor hiába vet be az ember trükköket, hogy bulizik, vásárol, pasizik, eszik, iszik - minden szenvedés megkövetel magának egy bizonyos időt. Aztán elmegy, és már csak a nyomai maradnak.
|
Marton
Üzenetek: 120
Belépés: 2008-10-19
|
Re: A szerelem néha fáj 1
Az ember minél idősebb és tapasztaltabb lesz, annál kevésbé éri csalódás. Most nem kifejezetten szerelmi, hanem akármilyen csalódásra gondolok. Jobban tudja, hogy milyen a világ, mit várhat el a környezetétől. Persze a szerelmi csalódás egy más kategória. Annál talán már csak az a szörnyűbb, amikor egy barátban csalódik az ember.
|
Pisti
Üzenetek: 125
Belépés: 2008-10-18
|
Re: A szerelem néha fáj 1
Az első nagy csalódás után az ember nem tér magához napokig, hetekig. Hiába mondja a környezete, hogy nem éri meg búslakodni, tök mindegy. Az ember magát kell gyógyítania. Aztán szépen lassan begyógyulnak a sebek. És jöhet a következő szerelem!
|
Tündi1
Üzenetek: 195
Belépés: 2008-10-17
|
Re: A szerelem néha fáj 1
Bizony, fájt már! Kinek nem... De az mindenképpen szerencsésebb, ha az első randi után kapunk egy "pofont", mint mondjuk a második év után. Persze az előbbi verzió is fáj, de ilyenkor azért legtöbbször beleképzelünk az egészbe olyan dolgokat, amik nincsenek is benne. És azt siratjuk, ami nagy valószínűséggel nincs is.
|
micki177@gmail.com
Üzenetek: 23
Belépés: 2008-11-27
|
Re: A szerelem néha fáj 1
Hiszem azt, hogy minden ember életében volt egy olyan pillanat,hogy
nem ment minden a sinen és fájt. Akinek nem fájt a szerelem az nem is volt szerelmes.Egy elvolt az életben. Olyan ember meg nincs aki-
nek kicsit nem kellett megküzdeni a szerelemért, mindenért tenni kell nemkapunk semmit küzdés nélkül.De ember küzd és bizva bizzál.
Én is tettem ezt. Üdvözlettel : IRINA.
|
Edi
Üzenetek: 5
Belépés: 2008-10-21
|
Re: A szerelem néha fáj 1
Nekem is sokszor fájt a búcsú. De idővel az ember kiheveri! Persze könnyü mondani, amikor dúl a szerelem, de ha egyszer bekövetkezik az borzalmas annak a félnek akit otthagynak.
Átérzem!!
|
jadecica
Üzenetek: 1
Belépés: 2008-12-16
|
Re: A szerelem néha fáj 1
Ez egy szörnyű felismerés, de ha nem ismerjük fel még rosszabb.Én csak hasonló módon jártam, de az is épp elég volt...:S
|
|
