Alternatíva az életre
Történet a belsőépítészről, akinek sorsa oly módon egybeolvadt a
választott hellyel, hogy a máig zajló, folyamatos építkezés közben
észrevétlenül a lélek ismerőjévé, az emberi belső építészévé
vált…
Nyilvánvaló jelek utalnak a hely különleges voltára: a bizsergetően
inspiráló környezetre és a dimbes-dombos Balaton-felvidéki táj végtelen
nyugalmat árasztó hatására. Ahogy az is nyilvánvaló, hogy Pécsi Erika
személyében – hiába tiltakozik a jelző miatt – vérbeli várúrnő
igazgatja a címben említett néhai uradalmi majorságot, Csórompusztát.
Talán a birtok utolsó arisztokrata tulajdonosa, a művészetkedvelő Zichy
Margit rendelkezett odafentről, hogy a pusztító államosítás és több
évtizedes Csipkerózsika-álom után se szakadjon meg az a folyamatosság,
mely az ezerötszázas évek eleje óta jellemzi a Vigántpetend és Kapolcs
között félúton elterülő gazdaságot.
Táj és ember kapcsolata
Új gazdáit, a fiatal iparművészekből és építészekből álló baráti
társaságot a véletlenek különös egybeesése terelte a romos épületek
közé a nyolcvanas évek végén. Az egyetem után új utakat kereső fiatalok
itt találták meg az élhető környezetet, a táj és ember újraértelmezett
kapcsolatának helyszínét. Erika nagy nosztalgiával idézi a hőskort: a
lelkesedéssel teli „mély vízbe ugrás” időszakát, a magtárépület
tetőcseréjét, a párjával közösen tervezett és saját kezűleg
épített, hagyományőrző családi házuk szívmelengető történeteit, a
baráti együtt gondolkodás gyümölcsét, a Magtár-színpad ácsolását –
azaz a Kapolcsi Művészeti Napok születését. Közben a törékeny
építésznő a környékbeli falusi porták megmentőjévé vált. Közelében
több mint húsz porta újult meg tervei nyomán, de Tapolcától Veszprémig is
láthatók míves munkái. Bizalommal fordulhattak hozzá a környék lakói,
intézményei és a vidékre vágyó városiak.
Magtárból közösségi tér
Távoli és közeli barátok támogatásával a régi majorságban ma egy olyan
közösségi tér formálódik, mely inspirál, a bennünk rejlő alkotóerő
felkutatására hív, majd feltöltődve utunkra bocsát. Ilyen élményekről
számolnak be a nyaranta visszatérő dráma vagy tömegkommunikáció
tagozatos gimnáziumi csoportok, zenészek, építészhallgatók. Tavasztól
őszig kreatív fiatalok lepik el a majorság összes házát pincétől a
padlásig, a magtár épületét és a kertet, hogy az örömteli együttlét
alatt létrehozzanak valami izgalmasat. Egyre bővül azoknak a köre is, akik
Erika kineziológia vagy jobb agyféltekés rajztáborára érkeznek, mert
fejlődni, elmélyülni vágynak. És a táj végtelenjében felfedezni egy új
alternatívát az életre.
Forrás: Lakaskultura.hu - http://www.lakaskultura.h...
Mi erről a véleményed?
Szólj hozzá Te is! |
|