BMI index, haskörfogat, testzsírszázalék - jó, ha tudja!
Több módszer létezik, amelyek segítségével megállapítható az elhízás
ténye, illetve annak mértéke. Az elmúlt időszakban egyre inkább
elfogadottá vált, hogy a BMI jó jelzőmódszer az elhízottság
mértékének meghatározására.
Ugyanakkor az optimális testsúlyú személyek vagy a csak kis mértékben
elhízott páciensek körében olyan érzékenyebb mérőmódszerek bevezetése
lenne célszerű, amelyek segítségével karakterizálhatók a kisfokú, sok
esetben rejtett elhízás által okozott, gyakran a klinikum számára
rutinszerűen nem megállapítható zavarok.
Miért fontos az elhízás mértékének és formájának meghatározása?
Az anyagcsere kismértékű kisiklásának korai felismerésével a prevenció
eszközei hatványozottabban vethetők be. Az abdominalis (hasi) elhízás a
generalizált túlsúlynál fokozottabb kockázatot jelent a kardiovaszkuláris
betegségek és az anyagcserezavarok kialakulásának szempontjából. A hasi
tájékra lokalizálódó elhízás mértékére a haskörfogat illetve a
derék-csípő arány enged következtetni. Kevésbé alkalmazott módszer
(valószínűleg a műszerigény által támasztott anyagi vonzat miatt) a
testösszetétel százalékos arányának kifejezése, más szóval a
testzsírszázalék mérése.
Hogyan működik a testzsírszázalék mérése?
Az eljárást nevezik bioelektromos impedancia analízisnek is, az alkalmazott
technika után. Az eszköz egy testtömeg mérésére szolgáló egyszerű
mérleg és egy fitness eszköz keverékéhez hasonlít. A gépre ráállva a
műszer nagyon gyenge erősségű elektromos áramot bocsát ki a talpaktól a
kezek irányába. A műszer érzékelőinek segítségével meghatározza a
test elektromos ellenállását (impedanciáját). Az impedanciából lehet
következtetni a szervezetben akár rejtetten felhalmozott zsírszövet
mennyiségére. Mivel a víz sokkal jobban vezeti az elektromos áramot, mint a
zsírszövet, az ellenállás mértékéből hozzávetőlegesen meg lehet
becsülni a test összetételének víz:zsír arányát. A vizsgálati
eredmények hitelességének korlátját a test víztartalmának változása
jelenti.
A zsírszövet működése
A zsírszövet maga is aktívan részt vesz a szervezet anyagcseréjének
szabályozásában. Adipokineknek nevezzük azokat a zsírszövet által
termelt hormonszerű fehérjéket, melyek endokrin aktivitással bírnak. Ebbe
a csoportba tartozik a leptin és a rezisztin, melyek vérbeni
koncentrációját laboratóriumi körülmények közt lehet meghatározni. A
leptinnek bizonyítottan szerepe van a cukorbetegség talaját képező
inzulinrezisztencia kialakításában, így az energiafelvétel-és leadás
szabályozásában.
A szérum leptin koncentrációja egyenes arányosságot mutat az
inzulinrezisztenciával, a BMI és a testzsír mennyiségének értékével. A
rezisztin nevű molekula szintén a zsírsejtek terméke, melyről azt
feltételezik, hogy az elhízás következtében kialakuló inzulinrezisztencia
egyik potencírozó eleme. A rezisztinről eddig még nem sikerült az
összefüggést egyértelműen kimutatni, de az ez irányú vizsgálatok
napjaink egyik jelentős fejlődéssel kecsegtető tudományterületét
jelentik. Az ellentmondásos eredmények biokémiai alapja az a tény lehet,
hogy a rezisztin különböző izoformákban kering a vérben, melyek a mai
napig nem karakterizáltak teljességgel.
BMI, haskörfogat, testzsírszázalék - mi a cél?
Általánosan elfogadott tény, hogy a BMI, a haskörfogat és a viscerális
elhízás mértéke szoros kapcsolatban áll egymással csakúgy, mint a
szérum leptin szintje. A közeljövő egyik nagy orvostudományi kutatási
célja, hogy az elhízás mind nyilvánvaló, mind rejtett formájának minél
hamarabbi előrejelzésére szolgáló mutatók mellett az anyagcsere
kisiklásának egyre korábbi és pontosabb előrejelzését tegyék
lehetővé, akár új módszerek kidolgozásával is.
Dr.Kónya Judit
Többet megtudhatsz a témáról a www.webbeteg.hu-n ITT - http://www.webbeteg.h...
Mi erről a véleményed?
Szólj hozzá Te is! |
|
